Hogyan tovább húsmarha tenyésztés?

Tettük fel magunknak a kérdést tegnapelőtt az új NAK székházban.
Ez a téma azért kapott különös aktualitást, mert 2021-től új KAP azaz új EU Közös Agrárpolitika indul. Emiatt lehetőség nyílt a támogatások újraszervezésére, hangsúlyok eltolására a tenyésztés illetve marhahústermelés területén. Természetesen nem ötletbörzére volt szükség, hanem az Agrárkamara szakemberei kérték a szakma segítségét az EU által meghatározott irányelvek szerinti támogatási rendszer kidolgozásához. Mint megtudtuk, az EU az új KAP rendszerben nem ágazati szintű célokat fogalmaz meg, hanem három fő csoportra osztja a mezőgazdaságban elérendő célokat.
Ezek a gazdasági erő növelése, környezetvédelmi szempontrendszer erősítése és a vidéki életmód szociális támogatása. Minden egyes mezőgazdasági ágazatnak e három fő célkitűzést és az azokban szereplő alsóbb szintű célokat figyelembe véve kell kidolgoznia az új támogatási rendszerét.

Erősségek – Gyengeségek, Lehetőségek – Fenyegetések

Az EU elvárja az ágazati SWOT analízis szerinti gondolkodást. Ez azt jelenti, hogy fel kell mérni a húsmarha ágazat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és fenyegetettségét. Az e témakörök menti beszélgetés során több ötlet került terítékre, de alapjaiban a szakma egyértelműsítette: húsmarha ágazati stratégiára van szükség. Ez a legalapvetőbb hiányosság ma, hogy nincs egyértelmű irány, melyet támogatásokkal és szabályozással behatárolnánk.
A közös gondolkodás eredménye az, hogy nem egyes területeken – mint például a hízlalás kiemelt támogatása – kell beavatkozni, hanem átfogó stratégiát kell alkotni a húsmarha tenyésztésre az országban.

A közösen megállapított legfontosabb szempontok:

1. Minőségi árualap előállítása:
kiemelt fontosságú, hogy az országban számottevő kevert állományok – különös tekintettel a tejelő fajtákkal átkeresztezett majd tovább szaporított “húsmarhák” – helyett a hús típusú, piaci értéket jelentő fajták kerüljenek túlsúlyba. Ez fontos a belső piac, a húsfogyasztás növelése és a külpiacok megtartása érdekében is.
Ennek elősegítésére felvetett megoldási javaslatok:
– szükséges lenne a tiszta vérű anyaállományok kiemelt támogatása, így Szűcs Márton javaslata szerint az anyatehén támogatás minőségi besorolás szerinti sávokra osztása
– tiszta vérű üszők beállításának a nemrég megjelent tenyészbika támogatáshoz hasonló segítése.
– a hazai húsfogyasztás növelése céljából Magyar Minőségi Marhahús mint védjegy megalapítása és bevezetése. Ezt a védjegyet csak bizonyítottan hús típusú marhától származó húsoknál lehetne használni.

2. Gyepstratégia:
amennyiben továbbra is a gyepek leromlását eredményező eltúlzott környezetvédelmi előírások maradnak érvényben, az állateltartó képesség romlásával az 1 ha-on elérhető állattartásból származó jövedelem szintje le fog csökkenni a természetvédelmi (pl: natura2000, AKG) támogatások jövedelemtermelő képessége alá, így várható lesz az állattartás felhagyása és a támogatások jövedelem célú kihasználása.
Ennek elkerülésére javasoltuk:
– A Natura2000 és AKG előírások felülvizsgálatát az állattartó gazdálkodás és a természetvédelem közös érdekeinek figyelembe vételével.
– Nemzeti gyepstratégia megalkotását.

3. Bázis alapú támogatások megszüntetése, termeléshez kötött támogatások:
ebben az esetben nyitott kapukat döngettünk, mivel az új EU KAP előirányzat szerint a termelstől elválasztott támogatásokat ki kell vezetni és termeléshez kötött támogatási rendszert kell bevezetni. Így pl. az extenzifikációs, bázis alapú támogatás is kivezetésre kerül 2021-től.
-Ezzel kapcsolatos azon felvetésemre, hogy az eddig bázis alapon működő ÁNT támogatásban lévő pénzügyi keret 2021-től továbbra is fennáll majd, csak termeléshez kötött támogatásokra, vagy a bázis alapú támogatások kivezetésével ezzel a kerettel csökkenni fog a marhatartásra fordított támogatás teljes költsége, nem kaptam választ.

4. Termeléshez kötött támogatások:
Felvetődött szakmai oldalról, hogy a hízóbika támogatás termeléshez kötött formában kerüljön megemelésre ha kell, az anyatehént tartás támogatásának terhére, annak csökkentése által.
Ezzel kapcsolatban azt az észrevételt tettem, hogy
– a gyepstratégia pontban megfogalmazottak szerint csökken a gyepek állateltartó képessége, ezáltal csökken az anyatehenek tartásának jövedelmezősége is (nem beszélve a költségek Eurohoz kötött növekedése és a felvásárlási árak Eurotól való elszakadásáról), így fontos a termeléshez kötött anyatehén támogatás védelme!
– nem tanácsos egy ponton belenyúlni a támogatási rendszerbe, hiszen a hízottbika támogatás emelése az anyatehén tartás kárára azt eredményezheti, hogy a nagy hízlaldák további növekedése által jelentősen nőhet a hízottbika előállítás a támogatás jövedelemcélú kihasználása mellett. Ebben az esetben felmerül, milyen mértékben torzíthatja a piacot egy ilyen jellegű támogatás? Rendelkezésre áll-e a megnövekedő hízott állat mennyiség vágásához, feldolgozásához a megfelelő kapacitás az országban? A felvevő piac, a fogyasztás indokolja-e a hízlalt állatok számának növekedését? Amennyiben a piac nem tudja felvenni a támogatás miatt megnövekedett húsmennyiséget, az állam szándékában áll-e majd intervenciót hirdetni a piac összeomlása ellen és rendelkezik-e az ország megfelelő hűtőkapacitással ennek kezelésére? Emiatt javasoltam a gondolkodás megfordítását: a piacrajutás támogatása által képezzünk igényt a jó minőségű marhahúsra, így húzóerőt képezve növeljük a hízlalást az országban. Átfogóan nézzük a húsmarha tartás támogatását, ne egyes területeken avatkozzunk be úgy, hogy annak dominó hatását nem mérjük fel és kárt okozhatunk a piacon.

5. Területalapú támogatások:
az EU a közvetlen, területalapú támogatások megszüntetését, illetve termeléshez kötését nem tervezi, nem engedélyezi, mert szociális hozzájárulásnak tekinti. Ezt a jellegét az is erősíti, hogy egyre szűkíti a területmérték szerinti felső határt, így egyértelmű célja a kisebb gazdaságok szociális támogatása. Ennek érvényre juttatása természetesen kérdéses, hiszen ismert idehaza a nagybirtok rendszer családon belüli “szétírása” támogatható mértékre…

6. Szaktanácsadói hálózat, oktatás:
Vannak olyan konkrét célok, melyek kiemelt figyelmet kapnak az új KAP-ban. Például a modernizáció, ezen belül a szaktanácsadás, innováció, digitalizáció.
Ezen a területen jelentős lemradásban van a hazai húsmarha tenyésztés. A szakmai résztvevők itt kiemelték, hogy a szaktanácsadás megoldatlan az országban. Megfelelő szaktanácsadói hálózat hiányában – a falugazdász nem szaktanácsadó! – nehéz lesz elmozdítani a magyar húsmarha tenyésztést a magasabb minőségi szempontok, a piacosabb árutermelés és a gazdaságosság irányába. Fejlett szaktanácsadói hálózattal rendelkező országokban ágazatspecifikus tanácsadók segítik a gazdák munkáját. Ezen országokban a körzeti tanácsadók segítségén kívül országos tanácsadói keretből is igényelhetők szakemberek.
Sajnos egy ilyen rendszer felállításától igen messze állunk…

A tanácsadói hálózat hiányában azonban szükséges lenne a felnőttoktatás fejlesztése. Jelenleg a kisgazdaságok jó részében a papír alapú adatrögzítés sem működik, így a digitalizáció elérése futurisztikus célnak tűnik.
A felnőttoktatás lehetőséget nyújtana a modernizáció, a minőségi termék előállítás és a rentábilis gazdálkodás felé való elmozdulásra.
Ennek érdekében javasoltam:
– a felnőttoktatás kiemelt támogatását – nem általános célú pl aranykalászos gazda – hanem ágazatspecifikus szakoktatás bevezetésével
– az oktatásban való részvétel növelése érdekében valamely kiemelt támogatás kizárólag oktatáson való vizsgák teljesítésével lenne elérhető (pl tisztavérű tenyészállatok beállításához köthető támogatás)

7. Vegán és vegetáriánus úthenger veszélyi és annak kezelési lehetőségei:
Az elmúlt fél évben hatalmas hátraarcot vett a világ. Nemrég még a bio és ökológiai termelésből származó, sokoldalú vegyes táplálkozásban fogyasztott természetes élelmiszer volt divatban, mely mind az egészségügyi szakmában, mind a mezőgazdasági termelők által elfogadott lett és jó iránynak tekintették. Azonban ez a szempontrendszer hirtelen, az állatvédelmet zászlójára tűzve átfordult az ipari élelmiszerek fogyasztásának divatjába. A műhús, műtej, laborélelmiszerek klímavédelmi és állatvédelmi reklámmal megerősítve már most veszélyeztetik a piacainkat. Megoldási javaslatként kértük, hogy
– A mezőgazdasági minisztérium az egészségügyi minisztériummal közösen kezdjen tájékoztató kampányba az ipari és labor élelmiszerek egészségre gyakorolt káros hatásaira rámutatva, a természetes élelmiszerek egészségességét kiemelve.
– különösen fontosnak tartjuk tájékoztató kampányok létrejöttét a szarvasmarha tartás klímavédelemre gyakorolt hatásának hamis híreinek eloszlatásában.
– meg kell ismertetni a fogyasztói társadalmat az EU állattartási és állatjóléti előírásaival, a hagyományos legeltetett tartásmód tájkultúrára és fajgazdagságra gyakorolt hatásával. Tudatosítani kell a fogyasztókban, hogy Európában és különösen Magyarországon olyan szigorúak az állatjóléti és környezetvédelmi előírások, hogy sem a környezet, sem a haszonállatok életük során nem szenvednek semmilyen kárt.

A megbeszélés azzal az egybehangzó megállapítással zárult, hogy stratégiai gondolkodásra van szükség az ágazatban. Ennek alapja a minőségi árutermelés, a gazdálkodók szakmai ismereteinek fejlesztése és a piacrajutás segítése a fogyasztói igények felkeltésével, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásával.
Amennyiben ezen szempontokat segítő támogatási rendszert sikerül kialakítani a következő KAP ciklusban, hosszabb távon sikeres maradhat a hazai húsmarha tenyésztés.

A fent elhangzottak után lehetőség van még írásbeli javaslatok beterjesztésére, így amennyiben észrevételetek lenne, kérem, hogy a jmozsgai@mozsimajor.hu címre írjátok meg. A javaslatokat szűrés és összegzés után írásban Dr. Wagenhoffer Zsombor részére továbbítani fogom.

A precíziós gazdaság alapjai és egy kis üzemgazdaságtan

Precíziós gazdálkodás papír alapon 🙂

A “precíziós gazdaság” kifejezés nagy varázsszó manapság. Sokan, sokféle high-tech kütyüt akarnak ránksózni ezen a címen: vásárolj drónt, spéci számítógépvezérelt abrakadagolót, komoly receptúrával számoló takarmánykeverőt, távolról telefonnal mérlegelő szoftvert, RFID chipet a tehén fülébe, stb…
Mindennek meg is van a helye és szerepe. Szükséges ketyerék ezek egy távolról menedzselt rendszerhez, ahol a gazda körme alatt már nem ül meg a kosz, fő feladata az irányítás, a számok világa.
Nagy gazdaságok felügyeletéhez, stratégiai döntések meghozatalához szükség van ilyen adatgyűjtő, illetve az adatokon alapuló kiszolgáló rendszerekre.

De a kis gazdaságoknál mi a helyzet? Ilyen drága hobbyra nekünk nincs pénzünk – legyintünk. Kis pénz, kis foci…ismerjük a mondást. Ezzel el is van intézve.

De kikerülhető-e a precíziós gazdálkodás a kisgazdaságok esetében? Egyáltalán mit jelent ez a szó, hogy precíziós gazdálkodás?

Először is ez egy marketing bullshit, bikasz@r magyarul. Egy olyan varázsszó, amivel ma minden drága holmit el lehet adni. Amúgy pedig egy olyan rendszer elnevezése, melyet ősidők óta alkalmaznak a gondos gazdák.

A precíziós gazdálkodás nem más, mint precízen, pazarlás és gondatlanság nélkül gazdálkodni. Azt hiszem nem kell ragozni, miért jó ez nekünk…

Egy kis gazdaság esetében milyen feltételek és eszközök szükségesek a precíziós gazdálkodáshoz?
Sorolom:
– zsebnaptár
– toll
… na meg nem árt egy pontos állatmérleg.
Ennyi.

Ezeknek a rendkívül drága (na jó egy állatmérleg pláne ha digitális, azért nem olcsó) eszközöknek a beszerzésével le is fektettük a gazdaságunk precizitásához szükséges alapokat.
Már csak jól kell használnunk ezeket az eszközöket!

A zsebnaptárnak és a tollnak folyamatosan kéznél kell lennie. Fel kell tudnunk írni napra pontosan, mennyi tápot kaptak a bikáink, mikor hány bálát almoltunk el, hány bála szénát etettünk, mennyi szilázst osztottunk ki. Aznap hány fok volt, sütött-e a nap és esett-e az eső? Fújt-e a szél?
A mérleget pedig rendszeresen használnunk kell – pláne ha hízlalunk állatot. Sokszor találkozni olyan fotókkal a szakmai csoportokban, hogy szerintetek hány kilós lehet az állatom? Nem szemre kell saccolni, mérlegelni kell. Méghozzá gyakran. Kb két hetente.
Ha nem mérlegelek és nem tudom milyen időjárás volt az elmúlt két hétben, hogy állítom be precízen a takarmány adagot? Ha nem emlékszem mit etettem bele az állatba és attól mennyit hízott, honnan tudom megéri-e hízlalni?
Sehogy, sehonnan.

A precíziós gazdálkodás alapja a precizitás.
Adatokat kell gyűjtenünk és azokat ki kell elemeznünk.
Egyszerű számítások ezek.

Hízzál borjam, csak precízen, szépen 🙂

Például a november 2-ám leválasztott kisbikáinkat november 19-én mérlegeltük.
A nyolc bika választás után 17 nap alatt összesen 246kg-ot hízott, azaz naponta átlagban 1,808kg-ot.
Az időjárás viszonylag enyhe volt, de rendkívül csapadékos, párás. Ilyenkor csökkenni szokott a takarmányfelvételük. Idén ezt nem tapasztaltuk.

Ezen időszak alatt felhasznált anyagmennyiség:
– 408 kg Mozsi Borjú nevelő táp: 408kgX85Ft = 34 680 Ft
– 2 bála zabszéna: 2X6000 Ft = 12 000 Ft
– 1 bála lucerna széna: 1X7000 Ft = 7 000 Ft
– 4 bála szalma (istálló alapozással együtt): 4X5000 Ft = 20 000 Ft
Ez összesen 73 680 Ft+Áfa.
Élő testtömeg gyarapodásra vetítve: 73 680Ft:246kg= 299,50 Ft/kg+Áfa.

A ráfordított munka mennyisége: 1,5 óra/nap.
17napX1,5óra = 25,5 munkaóra. Na ezt mindenki szorozza be magának 😉
Na de viszonyszámnak legyen a mindenkori bruttó minimálbér (160 920Ft 2020. január 1-től) plusz a munkaadói járulékok, így nyugodtan számolhatunk ökölszámként 1 000 Ft/óra díjjal.
Tehát a ráfordított munka költsége: 25 500 Ft.
Ez kilónként: 25 500Ft:246kg = 103,66 Ft/élő testtömeg kg.

Tehát láthatjuk, hogy a munkadíj a takarmányköltség több, mint harmadát teszi ki, azaz 1 kg élősúly előállítási költségének a negyedét!
Ha gyenge minőségű, olcsó takarmányt etetünk, pláne ha nem húsmarhát hízlalunk, a gyarapodás elmarad és nő a hízási időtartam. Vagyis több lesz a ráfordított munkaóra. Így annak az aránya tovább nő a kilóra vetített költségben, pedig a legdrágább tétel az idő!

Hiszen a kisgazda nem számolja az idejét, a munkabérét… Tényleg nem számolod? Ha nem keresed meg a minimálbért sem a ráfordított munkáddal, megéri 365 napot dolgozni? Számolni kell, precízen!

Egy nagy titkot elrejtettem a számításban…Ha valaki jól figyelt észrevehetett valamit 🙂
A takarmányköltségeket NEM előállítási költségen számoltam, hanem eladásin. Ha azt tettem volna, a munkadíj még nagyobb arányt mutat…
Hogy miért? Mert az hazugság, önámítás, csapda az előállítási költségen számolás.

De erről majd a következő mesémben lesz szó… 

ÜSTV-t indítottunk!

Irány a mérleg srácok! 🙂

Ma indítottuk 150 napos útjára az idei születésű tenyészbika jelöltjeinket.
ÜSTV (Üzemi Saját Teljesítmény Vizsgálat) indult, mely egy hízlalási teszt. Azt vizsgáljuk, hogy a teszt alatt és a teszt zárásakor életnapra vetítve melyik bika mekkora napi testtömeg gyarapodásra képes.
A bikákat 8 egyedes csoportban vizsgáljuk, azonos takarmányozás és tartási feltételek mellett.
A hízási teljesítmény nem minden.
Fontos, hogy milyen húsformákat épít magára a bika. Az értékes húsrészek (comb és gerinc melletti izmok) arányának növelése a cél a teljes izomzathoz képest.

Azonban ez sem elegendő.
Mivel tenyészbikának készülnek, a vizsgálat zárásaként küllemi bírálaton is át kell esniük, ahol – mint egy szépségversenyen – pontot kapnak minden porcikájukra: láb, ráma, izmoltság, fajtajelleg, stb…

Nos ma az első és legfontosabb teendő az ÜSTV kezdetén a hatósági mérés volt a hitelesített mérlegen.
A csatolt fotón láthatjátok a mérési eredményeket.
Minden bikának, aki tenyészbika szeretne lenni, életnapra vetítve 1,25kg/életnap gyarapodást kell felmutatnia a teszt végére ahhoz, hogy a küllemi bírálaton indulni tudjon.

Fontos kiemelni a 205 napos korrigált adatot, mely jól mutatja a jelölt növekedési erélyét. A nagyobb 205 napos testtömeg, nagyobb végsúlyt és nagyobb testméretet jósol a kifejlett bikának. Ha egy kisbika 205 naposan meghaladja a 300 kg-ot, azt jelenti, hogy kiváló növekedési erélye van és az anyjától is jó nevelést kapott (elegendő tejjel látta el a legelőn). Mivel nálunk 7 hónapos korukig az anyjuk alatt a legelőn nevelkednek a borjak és nem kapnak intenzív ellátást a választásig, a 300kg 205 napos súly különösen kiemelkedőnek számít országos viszonylatban.

A most indult 8 kisbikánk közül 6 bika már fogalalás alá került…

Ha a teheneid vágyát teljesíteni szeretnéd, igyekezned kell, mert 2020 áprilisára már csak kettő szabad vőlegényt tudunk ajánlani!
Hidd el, nem nyugszanak a teheneid, míg egyszer Mozsi bikát nem viszel nekik! 🙂

Íme a választási eredmények! :)

Stabilan tartjuk a tervet, talán egy hajszálnyit még fejlődni is tudtunk 

A táblában a nyár végi ellenőrző mérést és a választási eredményeket láthatjátok.
Jól mutatja a mérés, hogy fogy el a legelő füvéből a tápanyag, hiszen oviztatás mellett is visszaesnek a napi gyarapodások.
Ez a tehenek csökkenő tejtermelése miatt van, hiszen őket nem abrakoljuk a legelőn.

Erről az alapról indítjuk a téli borjúnevelő időszakot és a bikák saját teljesítmény vizsgálatát. Érdekes lesz látni a Marci és Pullo apaságú borjak azonos tartásmód melletti eredményeit…
A “Mozsi Borjú táp”-ok is vizsgáznak idén télen. Havonta közzétesszük a mérési eredményeket és a takarmányozási adatokat.

Izgalmas időszak következik! 🙂

Rendelhető a Mozsi Borjúnevelő és a Mozsi Borjúhízlaló táp

Kiváló minőség a gyorsabb növekedésért!

Mint ígértük, október 14-től rendelhetővé válik az Agroszász Kft-vel közösen fejlesztett borjútáp.

Azonos alapanyagokból, két különböző fehérjetartalmú tápot kínálunk zöldalma aromás és aroma nélküli változatban. A táp granulált, komplex takarmánykeverék, mely a következő összetevőket tartalmazza:

Kukorica, Árpa, Búza, Extrahált napraforgó és repce, Búzakorpa, Szárított répaszelet, CGF, Kovin-50, Lucernaliszt, Permix.

A Mozsi Borjú nevelő tápot 18% fehérjetartalommal a 400 kg alatti bikaborjak és tenyészüszők nevelésére javasoljuk. Ára 85 Ft/kg + Áfa

A Mozsi Borjú hízlaló tápot 16% fehérjetartalommal a 400 kg feletti bikaborjak és hízóüszők végsúlyra hízlalására ajánljuk. Ára 81 Ft/kg + Áfa

A zöldalma aroma díja: + 1Ft/kg + Áfa.

Mindkét táp etethető tenyészállatokkal, mivel szóját nem tartalmaz, így nem befolyásolja a tenyészállatok hormonháztartását.

A feltüntetett árak az Agroszász Kft. szászvári telephelyén érvényes átadási árak. Kiszállítási igény esetén a szállításra a megrendelő címe szerint külön szállítási ajánlatot adunk.

További érdeklődés esetén hívja a 06 70 948 4303 telefonszámot.

Megrendeléskor kérjük töltse ki az alábbi megrendelőlapot, melyet a jmozsgai@mozsimajor.hu címre elküldve adhatja le rendelését.

Etess Te is Mozsi Borjú nevelő tápot!

2019. október 14-én a Facebook oldalunkon élő adásban kerül piacra a Mozsi Major és az Agroszász Kft. közös fejlesztése, a Mozsi Borjú nevelő táp!
Azt követően válik elérhetővé a részletes ismertető, a rendelőlapunk és az árlistánk.
Addig is a jmozsgai@mozsimajor.hu címen vagy a +36 70 948 4303 telefonszámon tudtok érdeklődni.

Nyugalom és türelem

Nyugalom és türelem. A szarvasmarha tartáshoz, tenyésztéshez két elengedhetetlen erény.

Az elmúlt napokban megjelent a tenyészbika támogatási rendelet híre, de az elfogadott rendelet szövegének meghírdetése még várat magára.

Én is írtam pár háttér információt Dr. Wagenhoffer Zsombor saját oldalán megjelent posztjához – amit természetesen Zsomborral egyeztettem.

Azonban még a legbenfentesebb állattenyésztési vezetők sem tudják pontosan: mikor, milyen végleges szöveggel és követelményrendszerrel fog megjelenni a támogatási rendelet.

Többen megkerestetek az elmúlt napokban: van-e eladó tenyészbikám, amit azonnal meg lehet venni a támogatás miatt. Hiszen köztudott, hogy szeptember 1 előtt kell megvenni a lajstromos bikát!

Nos, mindenkinek azt mondtam, hogy nincs eladó bikám. Mert tényleg nincs.
De azt is elmondtam, hogy mindenkinek le kellene higgadni kicsit.

A támogatás híre nagyon megbolygatta a piacot. Mindenkinek azonnal bika kell, legyen az bármilyen, még ha háromlábú is, csak eladó legyen és lajstromos, mert most lehet ingyen bikához jutni!!!

Holott még nem tudjuk, hogy jön ki a rendelet. Csak 2 éven aluli bikát lehet elszámolni, vagy használt bikát is? Csak törzstenyésztőtől, vagy gazdák egymást közti adás-vételét is támogatja? Elég megvenni és számlával igazolni, vagy vérvizsgálati papírral állományba is kell venni az ENAR alatt?

Úgy gondolom – bár a magyar ember minden kiskaput és lehetőséget igyekszik kihasználni – nagy kockázat elhamarkodottan bikát venni.
Mert persze ingyenbika kell a népnek, de azért üljünk le, igyunk meg egy fröccsöt vagy sört a melegben, hűtsük le a fejünket és gondolkodjunk higgadtan.

Ha nem ismerjük a pontos támogatási kritériumokat és nagy eséllyel nincs idő vérvizsgálattal, átjelentéssel a bikát állományba venni, megéri?

Megéri ősszel, maradék bikákból minden mindegy csak “ingyé” legyen megvenni a jövő évek fedeztetésre szánt bikáját?

A tenyészbika egy marhatartó sikerének alfája és omegája. A sikeres tenyésztő alaposan körüljárja, milyen bikára van szüksége – tenyész típus, mix, befejező? Rámát szeretnék növelni, vagy izomtömeget? Fontos számomra a szarvatlan genetika vagy a szarvaltra esküszöm?
A tenyészbika a teljes anyaállományon szétkeni a genetikáját és az utána anyának fogott nőivarú utódai meghatározzák a következő évtized tenyésztési irányát.

Tehát tényleg 10 napon fog múlni a következő 10 éved? 
Alaposan átgondoltad?

Nagy eséllyel a következő években is adni fogják ezt a támogatást. A jó bikákat a tenyészetekből nyár elejéig elviszik, hiszen a marhatartók zöme nyáron, legelőn fedeztet.
Nem azt mondom, hogy nincs aki ilyenkor zár STVt, vagy ne lehetne gyöngyszemre találni. Csak aki tavasszal akart bikát venni és most a támogatás miatt meggondolatlanul cselekszik, a következő 10 évét teheti vakvágányra.

Mindenki üljön le egy nagy fa alá nyugodtan, igyon meg egy pohár hideg italt és gondolkodjon. A széna már bent van, néhol a szilázs is. A borjak nőnek, lassan leválaszt mindenki.

Számvetés ideje jön. 

Gondoljuk át a tenyésztési céljainkat és tavaszig keressük meg ehhez a megfelelő bikát. 
Messzebbre juttok, higyjetek nekem.

Nyugalom.

Itt vannak az új bikák!

Idén nagy lépést tettünk előre.

A szarvatlanság génje sokáig bekorlátozta a ráma növekedését a limousin fajtában. Jellemzően korábbi érésű, alacsonyabb marmagasságú, kisebb rámájú egyedek lettek a szarvatlanságot magukban hordozó bikák.

Most a fentieket cáfoljuk meg idei születésű tenyészbika jelöltjeinkkel. Marci (Marquis) jelenléte nagy fegyvertény a majorban és a magyarországi limousin tenyésztésben. A tőle származó borjaink szarvatlanul jöttek világra és kifejezetten magas, elegáns, várhatóan nagy rámájú bikák lesznek.

A 2019-es évjáratból 5(!) szarvatlan bikát kínálunk Nektek!

A genetikai előrehaladásnak köszönhetően bikáink ismét a top kategóriába tartoznak majd, több éremesélyes is akad közöttük.

Gyertek, ismerjétek meg:
Lucifert a villás farkú kisördögünket, 
Dömpert a lehengerlő személyiséget, 
a büszke Hektort (Hunyad -a tavalyi vásárhelyi győztes fiatal bika öccsét),
Elmirt, Tituszt, és Oszkárt a három égigérő muskétást, 
na meg Zeuszt és a többieket!

Hívjatok, keressetek, innentől szabad az előjegyzés!

ui: olyant már nem írok, hogy szelidek, tudják majd a nevüket és orrkarikázottak…úgyis tudjátok 😉

További infók ITT

Magyarország Legszebb Birtoka Díj

A Mozsi Majort jelölték, majd döntősnek választották családi gazdaság kategóriában Magyarország Legszebb Birtoka díjért zajló versenyben.

De a szakmai zsűrizés mellett elindult a verseny a közönség kegyeiért is 🙂 !

Amennyiben úgy gondolod, hogy a Mozsi Major megérdemel egy szavazatot a részedről a Magyarország Legszebb Birtoka versenyben, az alábbi linkre kattintva megnézheted a bemutatkozó anyagunkat és augusztus 20-ig leadhatod a szavazatod.

Bízunk benne, hogy a Mozsi Major felveheti a versenyt a nagybirtokokkal 😉
Köszönjük a támogatásod!

https://app.goweb.hu/items