Hogyan tovább húsmarha tenyésztés?

Tettük fel magunknak a kérdést tegnapelőtt az új NAK székházban.
Ez a téma azért kapott különös aktualitást, mert 2021-től új KAP azaz új EU Közös Agrárpolitika indul. Emiatt lehetőség nyílt a támogatások újraszervezésére, hangsúlyok eltolására a tenyésztés illetve marhahústermelés területén. Természetesen nem ötletbörzére volt szükség, hanem az Agrárkamara szakemberei kérték a szakma segítségét az EU által meghatározott irányelvek szerinti támogatási rendszer kidolgozásához. Mint megtudtuk, az EU az új KAP rendszerben nem ágazati szintű célokat fogalmaz meg, hanem három fő csoportra osztja a mezőgazdaságban elérendő célokat.
Ezek a gazdasági erő növelése, környezetvédelmi szempontrendszer erősítése és a vidéki életmód szociális támogatása. Minden egyes mezőgazdasági ágazatnak e három fő célkitűzést és az azokban szereplő alsóbb szintű célokat figyelembe véve kell kidolgoznia az új támogatási rendszerét.

Erősségek – Gyengeségek, Lehetőségek – Fenyegetések

Az EU elvárja az ágazati SWOT analízis szerinti gondolkodást. Ez azt jelenti, hogy fel kell mérni a húsmarha ágazat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és fenyegetettségét. Az e témakörök menti beszélgetés során több ötlet került terítékre, de alapjaiban a szakma egyértelműsítette: húsmarha ágazati stratégiára van szükség. Ez a legalapvetőbb hiányosság ma, hogy nincs egyértelmű irány, melyet támogatásokkal és szabályozással behatárolnánk.
A közös gondolkodás eredménye az, hogy nem egyes területeken – mint például a hízlalás kiemelt támogatása – kell beavatkozni, hanem átfogó stratégiát kell alkotni a húsmarha tenyésztésre az országban.

A közösen megállapított legfontosabb szempontok:

1. Minőségi árualap előállítása:
kiemelt fontosságú, hogy az országban számottevő kevert állományok – különös tekintettel a tejelő fajtákkal átkeresztezett majd tovább szaporított “húsmarhák” – helyett a hús típusú, piaci értéket jelentő fajták kerüljenek túlsúlyba. Ez fontos a belső piac, a húsfogyasztás növelése és a külpiacok megtartása érdekében is.
Ennek elősegítésére felvetett megoldási javaslatok:
– szükséges lenne a tiszta vérű anyaállományok kiemelt támogatása, így Szűcs Márton javaslata szerint az anyatehén támogatás minőségi besorolás szerinti sávokra osztása
– tiszta vérű üszők beállításának a nemrég megjelent tenyészbika támogatáshoz hasonló segítése.
– a hazai húsfogyasztás növelése céljából Magyar Minőségi Marhahús mint védjegy megalapítása és bevezetése. Ezt a védjegyet csak bizonyítottan hús típusú marhától származó húsoknál lehetne használni.

2. Gyepstratégia:
amennyiben továbbra is a gyepek leromlását eredményező eltúlzott környezetvédelmi előírások maradnak érvényben, az állateltartó képesség romlásával az 1 ha-on elérhető állattartásból származó jövedelem szintje le fog csökkenni a természetvédelmi (pl: natura2000, AKG) támogatások jövedelemtermelő képessége alá, így várható lesz az állattartás felhagyása és a támogatások jövedelem célú kihasználása.
Ennek elkerülésére javasoltuk:
– A Natura2000 és AKG előírások felülvizsgálatát az állattartó gazdálkodás és a természetvédelem közös érdekeinek figyelembe vételével.
– Nemzeti gyepstratégia megalkotását.

3. Bázis alapú támogatások megszüntetése, termeléshez kötött támogatások:
ebben az esetben nyitott kapukat döngettünk, mivel az új EU KAP előirányzat szerint a termelstől elválasztott támogatásokat ki kell vezetni és termeléshez kötött támogatási rendszert kell bevezetni. Így pl. az extenzifikációs, bázis alapú támogatás is kivezetésre kerül 2021-től.
-Ezzel kapcsolatos azon felvetésemre, hogy az eddig bázis alapon működő ÁNT támogatásban lévő pénzügyi keret 2021-től továbbra is fennáll majd, csak termeléshez kötött támogatásokra, vagy a bázis alapú támogatások kivezetésével ezzel a kerettel csökkenni fog a marhatartásra fordított támogatás teljes költsége, nem kaptam választ.

4. Termeléshez kötött támogatások:
Felvetődött szakmai oldalról, hogy a hízóbika támogatás termeléshez kötött formában kerüljön megemelésre ha kell, az anyatehént tartás támogatásának terhére, annak csökkentése által.
Ezzel kapcsolatban azt az észrevételt tettem, hogy
– a gyepstratégia pontban megfogalmazottak szerint csökken a gyepek állateltartó képessége, ezáltal csökken az anyatehenek tartásának jövedelmezősége is (nem beszélve a költségek Eurohoz kötött növekedése és a felvásárlási árak Eurotól való elszakadásáról), így fontos a termeléshez kötött anyatehén támogatás védelme!
– nem tanácsos egy ponton belenyúlni a támogatási rendszerbe, hiszen a hízottbika támogatás emelése az anyatehén tartás kárára azt eredményezheti, hogy a nagy hízlaldák további növekedése által jelentősen nőhet a hízottbika előállítás a támogatás jövedelemcélú kihasználása mellett. Ebben az esetben felmerül, milyen mértékben torzíthatja a piacot egy ilyen jellegű támogatás? Rendelkezésre áll-e a megnövekedő hízott állat mennyiség vágásához, feldolgozásához a megfelelő kapacitás az országban? A felvevő piac, a fogyasztás indokolja-e a hízlalt állatok számának növekedését? Amennyiben a piac nem tudja felvenni a támogatás miatt megnövekedett húsmennyiséget, az állam szándékában áll-e majd intervenciót hirdetni a piac összeomlása ellen és rendelkezik-e az ország megfelelő hűtőkapacitással ennek kezelésére? Emiatt javasoltam a gondolkodás megfordítását: a piacrajutás támogatása által képezzünk igényt a jó minőségű marhahúsra, így húzóerőt képezve növeljük a hízlalást az országban. Átfogóan nézzük a húsmarha tartás támogatását, ne egyes területeken avatkozzunk be úgy, hogy annak dominó hatását nem mérjük fel és kárt okozhatunk a piacon.

5. Területalapú támogatások:
az EU a közvetlen, területalapú támogatások megszüntetését, illetve termeléshez kötését nem tervezi, nem engedélyezi, mert szociális hozzájárulásnak tekinti. Ezt a jellegét az is erősíti, hogy egyre szűkíti a területmérték szerinti felső határt, így egyértelmű célja a kisebb gazdaságok szociális támogatása. Ennek érvényre juttatása természetesen kérdéses, hiszen ismert idehaza a nagybirtok rendszer családon belüli “szétírása” támogatható mértékre…

6. Szaktanácsadói hálózat, oktatás:
Vannak olyan konkrét célok, melyek kiemelt figyelmet kapnak az új KAP-ban. Például a modernizáció, ezen belül a szaktanácsadás, innováció, digitalizáció.
Ezen a területen jelentős lemradásban van a hazai húsmarha tenyésztés. A szakmai résztvevők itt kiemelték, hogy a szaktanácsadás megoldatlan az országban. Megfelelő szaktanácsadói hálózat hiányában – a falugazdász nem szaktanácsadó! – nehéz lesz elmozdítani a magyar húsmarha tenyésztést a magasabb minőségi szempontok, a piacosabb árutermelés és a gazdaságosság irányába. Fejlett szaktanácsadói hálózattal rendelkező országokban ágazatspecifikus tanácsadók segítik a gazdák munkáját. Ezen országokban a körzeti tanácsadók segítségén kívül országos tanácsadói keretből is igényelhetők szakemberek.
Sajnos egy ilyen rendszer felállításától igen messze állunk…

A tanácsadói hálózat hiányában azonban szükséges lenne a felnőttoktatás fejlesztése. Jelenleg a kisgazdaságok jó részében a papír alapú adatrögzítés sem működik, így a digitalizáció elérése futurisztikus célnak tűnik.
A felnőttoktatás lehetőséget nyújtana a modernizáció, a minőségi termék előállítás és a rentábilis gazdálkodás felé való elmozdulásra.
Ennek érdekében javasoltam:
– a felnőttoktatás kiemelt támogatását – nem általános célú pl aranykalászos gazda – hanem ágazatspecifikus szakoktatás bevezetésével
– az oktatásban való részvétel növelése érdekében valamely kiemelt támogatás kizárólag oktatáson való vizsgák teljesítésével lenne elérhető (pl tisztavérű tenyészállatok beállításához köthető támogatás)

7. Vegán és vegetáriánus úthenger veszélyi és annak kezelési lehetőségei:
Az elmúlt fél évben hatalmas hátraarcot vett a világ. Nemrég még a bio és ökológiai termelésből származó, sokoldalú vegyes táplálkozásban fogyasztott természetes élelmiszer volt divatban, mely mind az egészségügyi szakmában, mind a mezőgazdasági termelők által elfogadott lett és jó iránynak tekintették. Azonban ez a szempontrendszer hirtelen, az állatvédelmet zászlójára tűzve átfordult az ipari élelmiszerek fogyasztásának divatjába. A műhús, műtej, laborélelmiszerek klímavédelmi és állatvédelmi reklámmal megerősítve már most veszélyeztetik a piacainkat. Megoldási javaslatként kértük, hogy
– A mezőgazdasági minisztérium az egészségügyi minisztériummal közösen kezdjen tájékoztató kampányba az ipari és labor élelmiszerek egészségre gyakorolt káros hatásaira rámutatva, a természetes élelmiszerek egészségességét kiemelve.
– különösen fontosnak tartjuk tájékoztató kampányok létrejöttét a szarvasmarha tartás klímavédelemre gyakorolt hatásának hamis híreinek eloszlatásában.
– meg kell ismertetni a fogyasztói társadalmat az EU állattartási és állatjóléti előírásaival, a hagyományos legeltetett tartásmód tájkultúrára és fajgazdagságra gyakorolt hatásával. Tudatosítani kell a fogyasztókban, hogy Európában és különösen Magyarországon olyan szigorúak az állatjóléti és környezetvédelmi előírások, hogy sem a környezet, sem a haszonállatok életük során nem szenvednek semmilyen kárt.

A megbeszélés azzal az egybehangzó megállapítással zárult, hogy stratégiai gondolkodásra van szükség az ágazatban. Ennek alapja a minőségi árutermelés, a gazdálkodók szakmai ismereteinek fejlesztése és a piacrajutás segítése a fogyasztói igények felkeltésével, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásával.
Amennyiben ezen szempontokat segítő támogatási rendszert sikerül kialakítani a következő KAP ciklusban, hosszabb távon sikeres maradhat a hazai húsmarha tenyésztés.

A fent elhangzottak után lehetőség van még írásbeli javaslatok beterjesztésére, így amennyiben észrevételetek lenne, kérem, hogy a jmozsgai@mozsimajor.hu címre írjátok meg. A javaslatokat szűrés és összegzés után írásban Dr. Wagenhoffer Zsombor részére továbbítani fogom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..