Egy súlyos sántaság anatómiája

Mint tudjátok, törzskönyves állománnyal dolgozunk, így minden egyes, továbbtenyésztésre kiválasztott állatunk kiemelt értéket képvisel. Nem csak piaci értékben, hanem kötődünk is hozzá, így minden betegség, sérülés komoly aggódást vált ki belőlünk.

Minap egyik pillanatról a másikra lesérült egy áprilisi értékesítésre felkészített éves üszőnk. Teljesen kézszelíd, értékes állatunk.

A jobb hátsó lábára lesántult. A sántaság olyan mértékű volt, hogy a sérült lábat képtelen volt terhelni, gyakorlatilag háromlábú lett egyik pillanatról a másikra. Így alapos vizsgálatba kezdtünk az okokat illetően. Ennek a történetét és konklúzióját írom le ebben a cikkben.

A lesántult egy éves üszőnk. Figyeljük meg a jobb hátsó lábának jellegzetes tartását, ennek még a cikk későbbi részében jelentősége lesz.

A cikk egyeseket megbotránkoztató, véres, anatómiai boncolásról készített fotókat és videókat is tartalmaz a tudományos elemzés céljából, így kérem, aki nem kíván ilyen felvételeket látni, ne klikkeljen a további tartalomhoz!

Mivel nem láttuk mi történt az üszővel, a sántaság észlelését követően azonnal megpróbáltunk segíteni rajta. Elsőként a talpat vizsgáltuk át és a patafelek közötti érzékeny bőrfelületet. Azt gondoltuk, hogy akáctüskébe léphetett. Azonban nem találtunk semmit ezeken a helyeken, és külsérelmi nyomot sem. Átvizsgálva a teljes lábat, szintén semmi külső sérülést nem tapasztaltunk. Az üszőt a többiektől különválasztva hívtuk az állatorvosunkat, mivel tanácstalanok voltunk az okokat illetően.

Dr. Damacz Kornél látja el a hatósági és eseti állatorvosi teendőket a Mozsi Majorban. Kiérkezését követően átvizsgálta az üsző lábát. Úgy találta, hogy a csánk felett, a sarokcsonthoz ízesülő achilles ín teljesen le van lazulva, így az ínszalag szakadását diagnosztizálta.

Mivel nagy értékű tenyészállatról van szó – 450-480 ezer Ft nettó értékről beszélünk az éves üsző esetében – azonnal megoldást próbáltunk keresni a problémára. Felmerült a műtét lehetősége. A nagytestű haszonállatok (szarvasmarha, ló) csánk és térdműtéteit Kaposváron és Üllőn végzik hazánkban – legalábbis erről van tudomásunk. A két kórházzal felvéve a kapcsolatot, nem sok jó hírt kaptunk, de elsőként a pontos diagnózist szerették volna felállítani.

Így kérték, készítsünk videót az üsző járásáról, és végezzünk el bizonyos gyakorlatot a láb mozgatására, hogy pontosan beazonosítsuk a sérülés jellegét. Ugyanis a csánk sérülése többféle lehet.

1. sz. videó. Az üsző járatása során a lábtartás utal a sérülés jellegére. Figyeljük meg, hogy a pata hegyét lefelé fordítva, a talpat függőleges helyzetben tartja az üsző, és csak “kopogtatja” a körmöt, nem tudja terhelni a jobb hátsó lábát.

A járatást követően egy végtag mozgatási kísérlettel meg lehet állapítani, hogy a csánk külső, vagy belső oldalán történt ínszalag sérülés. Ennek a módja, hogy az állatot nyakfogóban rögzítjük, majd a sérült lábat megpróbáljuk hátrafelé kinyújtani. Amennyiben a láb a nyújtás során egy bizonyos pont után “átesik” azaz a csánk normálisnál tovább nyújtható, közel 180 fokos szögig, akkor a lábszár és lábközépcsontot összekötő elülső inszalag sérülhetett. Ebben az esetben Peroneus Tercius nevű ínszalag szakadásáról beszélhetünk, melynek az a szerepe, hogy a lábszár és a lábközépcsont által bezárt természetes szöget biztosítsa és elősegítse ennek a szögnek a zárását, azaz a csánk hajlítását.

Amennyiben a Peroneus Tercius szakadt, a lábat ilyen mértékben ki lehet nyújtani.
A kép forrása: sciencedirect.com

Ha ez a terület sérült, az állat lábát mindössze időlegesen sínbe kell tenni és az állatot egyedi boxba zárva pihentetni. A természetes állásszög fixálása és a pihentetés hatására az inszalag újra letapad és az állat gyógyul.

Ennek a sérülésnek az esélye miatt el is végeztük a szükséges vizsgálatot, melyről videót is készítettünk:

2. sz. videó. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy nem az elülső inszalag sérült, hiszen nem lehetett a lábat teljes mértékben kinyújtani, és az állat vissza is húzta a kezemből, zárva a lábszár és lábközépcsont közötti szöget. A videón jól látható, hogy nem a nyújtás során lazul el az achilles ín – mint elülső szalagszakadáskor – hanem hajlított lábállás esetén is laza a hátulsó ínköteg.

Sajnos a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a kisebb és egyszerűbben kezelhető sérülést kizárhatjuk, súlyosabb esettel állunk szemben. Így igazoltnak tűnt Damacz doktor diagnózisa, melyet a következő vizsgálat is megerősített:

3. sz. videó. Az erőkifejtés nélkül könnyen túl zárttá tehető állásszög és az ödémásodás szintén megerősítette Damacz doktor diagnózisát.

Lássuk mi is ez a diagnózis, mi történhetett az üszőnk lábával.

Bár az ábrán egy ló anatómiája látható, mégis nagyszerűen szemlélteti a problémánkat. A jobb oldali rajzon jól látható a Peroneus Tercius nevű elülső ínszalag, mely a lábszár és a lábközépcsont állásszögéért felelős. Amennyiben ez sérül “könnyebb” dolgunk van. Damacz doktor diagnózisa szerint azonban a hátsó oldali izomköteghez tartozó ínszalag szakadása a sántaság oka, mely a lábfeszességért és a robbanékony mozgásért felelős a sarokcsont és a combcsont összekötése által.
A kép forrása: Science Equine

Vizsgáljuk meg tehát a hátulsó izomköteg és ínszalagok felépítését, mely valójában az emberi vádlinak feleltethető meg:

Az ábrán a kutya lábszerkezete látható, de ez ne tévesszen meg senkit, a most számunkra fontos szempontból a szarvasmarha lábszerkezete hasonló.

A fenti kép bal oldali ábráján látható a normális lábtartás, melyet két fő izomköteg szabályoz: A Gastrocnemeus a combcsonton ízesül és a sarokcsonton végződik. Így a lábközépcsont lefelé feszítésével tartja a hátsó lábakra nehezedő testsúlyt. Emellett a talajtól való elrugaszkodásért, végső soron a járásért, futásért felel. A másik izom a Superficial Digital Flexor mely a lábszárcsonton indul és hosszú inszalagban áthalad a sarokcsont porcfelületén és a lábujjban végződik. Ez felel a lábujj – marhánál a csűd hajlításáért.

A középső ábra mutatja, hogy mi történik akkor, ha a Gastrocnemeus elszakad. A láb teherbíró képessége megszűnik és a Superficial Digital Flexor túlsúlya miatt a lábujj bezáródik a lábközépcsonthoz. Magyarul “spiccben” áll a marha körme.

A jobb oldali ábra azt az esetet mutatja, mikor mindkét ínszalag elszakad, így a lábnak nem csak a teherhordó képessége, hanem a tónusa is összeomlik. Ekkor az állat képtelen a lábával bármilyen ellenállást kifejteni a talajra. A köröm is teljesen ellazul, hiszen megszűnik a feszítő erő.

Ha emlékszünk (ha nem akkor görgessünk a cikk elejére), az első fotón jól látható az üsző középső ábra szerinti testtartása. Emellett a 2. sz. videón jól látható, a sarokcsont feletti ínköteg ellazulása, mely normál lábállásnál utal a Gastrocnemeus szakadására.

A műtéti lehetőségeket átvizsgálva kiderült, hogy kizárólag Üllőn (tőlünk 250km-re) tudnánk megműttetni. A költsége több százezer forintos tétel és igen hosszú folyamat a gyógyulás. Ami ráadásul eléggé kockázatossá teszi, az az altatás és a műtétet követő három hét gipsz. A gipszelés alatt még patikakörülmények között is felléphetnek komplikációk, fertőződések, ami miatt a gipsz idő előtti eltávolítása, cseréje is szóba jöhet. A három hét gipszelést követi egy 5 hetes fáslizási időszak, mely megintcsak patika-steril környezetet igényel.

A statisztikák szerint, a legnagyobb gondoskodás mellett is 61% a komplikációs arány.

A fentieket figyelembe véve úgy döntöttem, hogy nem hagyom szenvedni tovább az üszőt, így helyben kábításra és vágásra került.

A vágás során feltárhattuk a sérült lábszakaszt és lehetőség nyílt megvizsgálni a diagnózis helyességét.

A leölést követően a bőr lefejtése során láthatóvá vált, hogy a csánk ödémás, erősen gyulladt.
További feltárást követően láthatóvá vált a sarokcsont (fent középen), melyről egyben leszakadt a porcos felület. A Gastrocnemeus (kép bal szélén középen) magával rántotta.

További érdekesség, hogy az egészséges láb csánkja is gyulladási tüneteket mutatott a nagyobb, egy lábra eső terhelés miatt, pedig a sántaság észlelésétől számított második napon már vágásra került az üsző.

A sérült csánk alapos vizsgálata során feltártam a sérült ínszalagot és sarokcsontot.

A vágást követően a hús bontásakor a sérült csánk leválasztásra került. Jól látható, hogy a bal szélső ínszalag a sarokcsont alatt sértetlenül halad tovább. Ez a Superficial Digital Flexor, vagyis az ujjhajlító izom inszalagja. Felette középen a sarokcsontról leszakadt Gastrocnemeus látható.
A fotón jól látható, ahogy a Gastrocnemeus ínszalag kötődése magával rántotta a sarokcsont porcfelületét.
A videón bemutatom, honnan szakadt le a porcfelület.

Végső konklúzió

A sérülést igen erős behatás okozhatta. Valószínűleg játék közben erősen belerúghatott az istállóépület oszlopába, és ennek hatására nem csonttörés, hanem teljes felületen a sarokcsont porcleválása következett be.

Bár nagyon sajnáltuk, hiszen egy igen kezes, nagy értékű, szép üszőnk volt, a műtéttel való kezelés a borsos ár mellett igen komplikált lett volna és nagyon kis százalék esély lett volna a felépülésre. Így helyesnek bizonyult az a döntés, hogy az üsző kerüljön vágásra, ezzel megkímélve a további szenvedéstől és mentve a gazdasági értékéből.

Végső soron Damacz doktor diagnózisa a vágást és feltárást követően igazolásra került.

A fenti cikket abból a célból írtam, hogy hasonló esetben megalapozott, körültekintő döntést hozhasson a gazda, akinek hasonlóan járt valamelyik állata. Persze minden döntést megelőzően hívjunk állatorvost!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..