Hogy tanítsunk meg egy bikát sétálni?
Rengeteg ötletet, tanácsot kaptunk marhatenyésztő ismerőseinktől. Volt aki azt tanácsolta, Pullót a 2 éves, közel tonnás bikánkat hagyjuk ki ebből. Volt aki azt, ugorjunk neki, nem lesz gond.
Végül a második csapatnak lett igaza. El is mondom hogyan… Pullo sétálni tanul részletei…
Ismét eltelt egy hónap, így ráállítottuk a mérlegre STV alatti bikáinkat.
A mostani mérésnek a különlegességét az adta, hogy három nappal előtte tettünk a nyolc bikából ötbe orrkarikát. Így a mérés azt is mutatja, mennyire veti vissza a gyarapodását a bikáknak az orrkarika berakás, mennyire is viseli meg őket ez a tortúra?! Mérlegeltünk. Mérlegeltem? részletei…
Nos.
Ilyen még nem volt az életünkben. De a bikáink életében sem volt még ilyen.
Bekarikáztuk őket… Pullót is.
Van akinek ez rutin, van aki enélkül el sem tud képzelni tenyészbikát. Mi eddig sosem karikáztunk. Egyszerűen nem volt rá szükség. Megvan a technikája, hogy kell hajtani egy bikát. Mellé kell rakni egy tehenet. A tehenet lehet hajtani, a bika meg megy utána. Arra amerre a tehenet hajtani akarjuk. Nem megy semerre másfelé, a tehenet sosem hagyja ott. Eddig ez így működött nálunk.
Nyár elején a nagy közösségi portál szarvasmarha tenyésztők csoportjában valaki megosztott egy linket egy filmhez. Temple Grandin volt a film címe. Rövid leírást is mellékelt hozzá, miszerint autista lányról és a marhatenyésztésről szól. Volt egy ráérős esténk… aminek egy igen elfoglalt nyár lett a következménye.
Mivel állataink kinőtték a korábbi vasvályút és nagy lett a harc a vízhez jutás sorrendjéért, elérkezett az idő egy nagyobb vályú beszerzésére.
A gyártóknál körbenézve kedvező ár/érték arányú megoldást kerestünk, illetve felmerült a saját készítés is.
Így találtunk rá a Kismetál Kft-re, ahol meg is rendeltünk egy 600×90 cm mértű itatóvályút, ami vontatható, könnyen áttelepíthető.
Ma kaptunk képet az elkészült vályúról 🙂 A jövő heti leszállítás után reméljük tetszeni fog a csordának!
