Csak vállvetve nyerhetünk – Interjú Motica Róberttel

Motica Róbert Romániában gazdálkodik, angus állományt tart.

Szarvasmarha tartóként Ő is szembesült a felvásárlási árak befagyásával, a költségek emelkedésével. Megoldást keresett a problémára néhány gazdatárssal és az összefogásban úgy tűnik meg is találták a kiutat.

Korábbi, a gazdasági körülményeket leíró, a szarvasmarha árutermelőket féltő cikkem miatt keztünk levelezni Róberttel. Kértem mondja el milyen megoldást találtak. Egy hasonló adottságú országban mi lehet a kiút ebből a helyzetből? Interjú lett a vége…

Kérlek mutatkozz be röviden

Motica Róbert vagyok, 34 éves. Agrármérnöki végzettséggel rendelkezem. A pályafutásomat 2009-ben egy burgonya kísérleti állomáson kezdtem. A kutatói munka mellett a családomtól örökölt mezőgazdasági területeken kezdtem gazdálkodni. Eközben 2010-ben megalakitottam a saját, mezőgazdasági tanácsadással foglalkozó vállalkozásomat, melyben mezőgazdasági pályázatok írásával foglalkozunk. Azóta több 1000 nyertes pályázattal buszkélkedhetünk. A kísérleti állomáson a munkámat pár év után abba kellett hagynom, de a gazdálkodást tovább folytattam. Egy idő után rájöttem, hogy a burgonyatermesztésben már semmi esélyem nincs, hogy versenyre keljek az itteni nagy és modern burgonyatermelő gazdasagokkal. Emiatt a családommal úgy döntöttünk, hogy húsmarhákat fogunk nevelni. Tudni kell rólam és feleségemről, hogy állatbolondok vagyunk, voltunk és remélem, hogy leszünk is. Hosszas kutatás után az Aberdeen-Angus fajta mellett döntöttünk. Jelen pillanatban az állományunk létszáma 70 szarvasmarha körül mozog.

Romániában gazdálkodtok. A mi fejünkben a kis nadrágszíj parcellák, a még meglévő falvakból kijáró csordák élnek. Valójában milyen a birtokszerkezet, mekkora a jellemző húsmarha állománylétszám a gazdáknál?

Szerintem nagyon rossz gondolat, hogy Romániában nadrágszij parcellák vannak és fejletlen a mezőgazdaság. Vannak persze ilyen térségek is, mint kelet Európában bárhol. Viszont nem ez a jellemző. Több mint valószínű, hogy Közép-Európa legfelszereltebb mezőgazdasága Romániában van. Nem tudnék pontos adatokat közölni, de azok a gazdaságok akik ebből is élnek átlagban 100 ha körül mozognak és innen indulnak felfelé. Beszélek itt a székelyföldi gazdaságokról és a román átlagról egyaránt. Állatlétszámokról nincs statisztikai adatom, viszont itt az a család aki 50 anyaállatot tart, az elboldogul belőle. 

Milyen a piaci helyzet? Mi a jellemző termék: 300kg-os borjú vagy a hízott bika?

 A jellemző keresett termék a 400 kg alatti állat. Általában a “finiszt” a fel vásárlók viszik végbe. Mi pont ezt szeretnénk megvaltoztatni. Szeretnénk a termelőkkel szembeni keresletet elvinni 500-600 kg-ra. 

Jellemzően belföldi, vagy export piacokra megy az élőállat értékesítés?

90 %- ban exportra kerül a felvásárolt élőmarha. Főleg az Ázsiai országok vásárolnak.

Mi jellemző a romániai marhahús fogyasztásra? Mekkora a piaca a drágább, érlelt húsoknak?

Rövid tapasztalatunk szerint az érlelt húsokat meg a steak húsokat a legegyszerűbb eladni. Hiány van belőlük az országban. Nagyon sok igényes étterem és hotel van akik keresik ezt a termékkört. A problémát a marha többi részének az értékesítése okozza, ezért van szükségünk több bemutató üzletre, hogy több más húsrészt is el tudjunk adni. Számunkra a jövedelem a steak húsokból származik, viszont, hogy több ilyen jellegű húst tudjunk értékesíteni, ahhoz el kell adnunk a marha többi részét is. 

Tomahawk steak

Én tudom, hogy szövetkezetben működtök és értékesítitek a termékeiteket. Mi késztetett Benneteket ennek létrehozására? Miből gondoltátok, hogy a húst el tudjátok adni? Mi volt előbb: a kereslet vagy a kínálat?

Több tényező késztetett erre. A fő ok egy svajci tőkéjű marhafelvásárló és értékesítő cég monopólium helyzete volt. Ez a bizonyos cég szépen fogalmazva nem a legbecsuletesebb úton jár el a gazdákkal szemben. Így pattant ki az ötlet, hogy akkor majd mi MEGCSINÁLJUK és normális áron fogjuk értékesíteni az állatainkat. 

Persze előbb végeztünk egy piackutatást és azután fogtunk bele. Amint említettem már neked mi az alapító tagok más más üzletágakban is mozgunk és nem bíztuk teljesen a véletlenre a dolgot. 

Termelő vagy értékesítő szövetkezetről beszélünk?

Értékesítő szövetkezet. Véleményem szerint termelő szövetkezetet nagyon nehéz manapság egyetértésben működtetni. 

Hány tagja van a szövetkezetnek és milyen a tagság birtok és állomány nagyság megoszlása?

A szövetkezetet 5 gazda alapította. Minden tulajdonos 20 % részesedéssel rendelkezik. A szövetkezet ez év elején alakult. Nagyon sokan szeretnének társulni, mindenkit feljegyzünk de csak jövő évtől fogunk tagokat felvenni. Nagyrészt kidolgoztuk a további működési elvűnket, szabályainkat és rendszerünket de még szeretnénk csiszolni rajta. Viszont a jövendőbeli tagoktól már szép számban vásároltunk fel állatokat, melyeket sikerült jóval a piaci ár fölött kifizetni. Az alapító tagok körülbelül 550-600 állattal rendelkeznek összességében. Ez az állomány valójában 3 tagnak a tulajdonában van, 2 tagunk pedig 20- 20 állattal rendelkezik. 

Mik a csatlakozás feltételei ( pénzügyi hozzájárulás, stb)? Milyen előnyökkel jár a tagság a magasabb felvásárlási árakon kívül?

A szövetkezeti tagságba való belépésnek és a tagság megtartásának több feltétele lesz. Például egy minimális éves tagsági díj megfizetése és előre leszerződött vágóállat darabszám, megállapodott időszakban és súlyban. Ezen feltételek nem betartása pénzbírsággal jár. A pénzbírság a kifizetési ár csökkentéseben értendő. Ezen felül a jövőben várható az egységes takarmányozás bevezetése. 

A szövetkezeti tagsággal járó előnyök:

– jobb felvásárlási ár;

– garantált piac, az eladási ár fluktuációja nélkül;

– a belépéstől számított 5 évig teljes adómentesség;

– Európai Uniós pályázatok lehivására sokkal nagyobb esély van, ha tagja vagy egy működő szövetkezetnek;

– ha minden a tervek szerint halad akkor több ingyenes vagy kedvezményezett szolgáltatást fog végezni a szövetkezet a tagoknak. Erre jó példa a silózás. Szeretnénk a közeljövőben vásárolni egy silózó kombájnt. Egy másik terv, hogy a tagoknak jutányos áron megoldjuk az elhullott állatok égetését.

Milyen előírásokat kell betartani (fajta, takarmány, tartástechnológia) és ezek betartására tanácsadót alkalmaztok? Az új tagoknak segítséget adtok a feltételek teljesítéséhez?

Egyelőre nincs szükségünk tanácsadóra, nem is tudnánk megfizetni. A tagok meglévő tapasztalataiból tudásbázist építünk. A job felvásárlási ár eléréséhez természetesen termelési programra is szükség less a jövőben. Ezért szeretnénk bevezetni a csatlakozó tagok számára a kötelezően egységes takarmányozást. Így tudjuk biztosítani, hogy a húsminőséget egyenletesen magas szinten tartsuk.

Szervezetileg hogy néz ki egy ilyen szövetkezet? A gazdák közül választottatok ügyvezetőt, kereskedelmi vezetőt, felelősöket? Kereskedést a kiválasztott gazdák végzik vagy alkalmaztok erre szakembereket?

Szervezetileg van egy elnök az én személyemben, egy alelnök egy másik alapító tagunk és van egy titkárunk aki egy harmadik alapító tagunk. Egyelőre együttes erőfeszítéssel hárman igazgatjuk a szövetkezet működését. A tagsági díjakbol egy vezerigazgatót szeretnénk a jövőben alkalmazni.

A vágásokat szövetkezeti vágóhídon végzitek. Ennek felépítése, hűtőautó vásárlása, húsbolt kialakítása nem kevés pénz. A tagok egyenlő arányban, vagy valamilyen szempont szerinti arányosságban adták be a részüket?

Meglepően nem sok pénz egy kisvágóhid megépítése és felszerelése. A hűtőauto használtan lett vásárolva. Egy húsüzlet kialakítása szintén nem egetverő összeg. Nem szeretnék az árakba belebonyolódni, de természetesen igényelt bizonyos befektetést a három vezető tag részére, melyet egyenlően osztottunk meg magunk között. Bízunk benne, hogy három éven belül visszakapjuk ezt az összeget. A kis húsfeldolgozónk felszerelése – amit hamarosan befejezünk – sokkal nagyobb költségbe kerül.

Korábban említetted nekem, hogy a szövetkezetben nem képződik profit, kizárólag a költségek fedezése a cél. A profit a magas felvásárlási árakkal a csatlakozott gazdáknál jelentkezik. Milyen árakkal számoltok felvásárlásnál és a húsértékesítés során így mekkora árrés marad a szövetkezeti költségek fedezésére?

Jelen pillanatban a maximum amit román lejben fizetünk a marháinkért az 13 Lej/kg élősúlyban (1 Lej = 72,22 Ft., tehát a felvásárlási ár kb. 940 Ft/élősúly kg – a szerző). Ezt az értéket szeretnénk felemelni 15 Lejre a legrövidebb időn belül. Itt nagyon sokat számít a vágási kihozatal. Minden fajtánal változik, meglepően egyedenként is óriási különbségek vannak. Ezért szeretnénk bevezetni az egységes takarmányozást. Az átlag húsárunk a boltban körülbelül 38-39 Lej. Elég bonyolult számítást igényel konkrétan levezetni, hogy a költségek mellett mennyi is a képződő fedezet, de ez az árrés működteti a szövetkezetet. 

Pár szóban be tudnád mutatni a termékkört amit a szövetkezet előállít?

 A húzó termék az érlelt steak hús. A nehézséget az értéktelenebb húsok eladása jelenti, de készítünk hamburger pogácsát és román miccset is. Megpróbáljuk a vágott állat minden részét értékesíteni.

Friss növendék comb

Milyen mennyiséget kell értékesítenetek, hogy a szövetkezet gazdaságosan tudjon működni? Hány boltban tudjátok ezt a mennyiséget kiárulni?

Pillanatnyilag egy bemutató boltban árulunk, viszont sok vendéglátós vásárol tőlünk. A környéken, sőt az országban sem sok helyen lehet friss jó minőségű növendék marha húsából vásárolni. Terveink szerint egy hónapon belül több nagyvárosban is sikerül új üzleteket nyitnunk. Ezek az üzletek franchise rendszerben nyílnak és csak kimondottan a mi húsunkat értékesítik. Pillanatnyilag 3 és 4 állatot vágunk és értékesítünk hetente. Ezt a számot természetesen növelni szeretnénk. Heti 20 állat steak húsát is el tudnánk adni, ha sikerülne a a többi részét is értékesíteni. Továbbá ha vége lesz a vírushelyzetnek és a vendéglátas normális körülmények között fog működni, egy horeca rendszerben is részt fogunk venni egy kedves zöldségtermelő barátunkkal közösen. 

Marhahús-bolt

Tehát közétkeztetésbe, éttermekbe is beszállítotok. Mennyire tudtok versenyképesek lenni az import húsokkal?

Vásárolnak tőlünk éttermek, igaz csak a számukra értékes husokat. Egy nagyon elit háromszéki vendéglátó, a zabolai Mikes kastély, és a bálványosi hotel is a mi termékeinkből vásárol. Ma reggel volt egy érdekes beszelgetésünk egy hires romaniai séffel, aki bevezetné a hústermékeinket bukaresti és kolozsvári elit éttermekbe. De ez csak akkor lenne lehetséges ha folyamatosan nagyobb mennyiséget tudnánk szállítani. Heti több tonna hústermékről lenne szó. Erre sajnos még nincs meg a kapacitásunk. Számitásaim szerint kb másfél év alatt érjünk majd el azt a termelési szintet, hogy az ilyen felkéréseket ki tudjuk szolgálni. Ezek alapján elmondható, hogy nem az import ár az akadályozó tényező.

Milyen céljaitok vannak a jövőre nézve (termelési és értékesítési területen egyaránt)?

Nagyon szeretnénk felépíteni egy ismert márkát a szövetkezet termékeire. A termelésben pedig a folyamatos fejlődés a cél, hogy minél több mindennel tudjuk a tagjainkat segiteni.

Húsárunknál pedig a minőség megőrzese a legfontosabb célkitűzésünk.

Köszönjük szépen!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .