Hódmezőre kirándultunk

Most rendezték a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokat.

Épp jókor. Sikeresen megellett az összes tehenünk, és már kint a legelőn tépik a füvet. Itatni se nagyon kell, mert a sok eső miatt szinte vízben poroszkálnak – ekkor rá se néznek a vályúba töltött kúti vízre. A szénát még nem kezdjük el gyűjteni. Az eső elállt, szépen süt a nap: tökéletes időzítés egy jó kiránduláshoz.

Rászántunk két napot, ha már egyszer olyan messzire mentünk. Végül is pihenni is mentünk a téli műszak után..

Megérkeztünk :)
Megérkeztünk 🙂

Mikor odaértünk, épp a csütörtöki megnyitó zajlott. Még felhősnek nézett ki az idő, de hamarosan hét ágra sütött a nap, mosolyt csalva mindenki arcára. A Hód Mezőgazda Zrt. telephelyén a tenyészállat bokszok fa szerkezete, nád teteje szép, természetes környezetet ad a kiállításnak. Minden kiállított állat külön bokszban, tetővel a feje felett lett elhelyezve. Tavaly az OMÉK-en fém karámban, sárban, fedetlen helyen kellett az állatokat bemutatni a gazdáiknak. Össze se lehet hasonlítani a két helyszínt.

Az állatok felvezetésével, show-bírálattal kezdődött a program.

Limo felvonulás a bírálathoz
Limo felvonulás a bírálathoz – bal szélen a tehenek közt győztes Zoli bácsi tehene (Gyöngysziget Kft. Nagybaracska), jobbról a második állat a bikák közt győztes JMK tulajdonában lévő bika.

A tenyészállat bírálatok a szálláshely bokszok által körülhatárolt “küzdőtéren” zajlanak. A limousin és a blond fajta képviselői sajnos kis számban voltak jelen, míg a charolais inkább tehén kategóriában számos állatot felvonultatott. Minden fajtánál francia bírálókat hívtak, akik szép előadást kerítettek a fajták köré.

A felvezetés után tudtunk csak körülnézni. Egyből belebotlottunk Zoli bácsiba (Gyöngysziget Kft.), akit régi jó ismerősként üdvözöltünk: Tőle vettük ugyanis Pullót, az új bikánkat. Aki ismeri, tudja mivel üdvözölt minket: már sülnek a húsok, nehogy eltévedjünk a vásárban, menjünk hozzájuk ebédelni! Hát lehet ilyen szívélyes invitálásnak nemet mondani? 🙂

Dínom-dánom
Dínom-dánom

Közben összefutottunk több ismerőssel is, és a limousin tenyésztő egyesület sátrában is úgy fogadtak bennünket, hogy csak pár kupica pálinka és evés-ivás árán lehetett “menekülni”. Zoli bácsi sátrában, mint mindig, jó hangulatban telt az ebéd, szinte el sem akartak engedni minket. Persze evés közben szakmáztunk is, a tenyésztési irány, a tenyész és végtermék előállító “befejező” vonal alakulásáról is sok szó esett. Mivel a bírálat során azonnal kihirdették a győzteseket, gratuláltunk is Zoli bácsinak a győztes tehénhez.

Számunkra a kiállítás legfőbb kérdése az volt: hogy lehet betanítani az állatokat a felvezetéshez?

Sok mindenkit megkérdeztünk, még az egyesület francia vendégeit is. A sok válasz során egy megoldás körvonalazódott:

  1. A tenyészszemlére kiválasztott állatot legalább 5 hónappal a kiállítás előtt el kell kezdeni idomítani
  2.  a bikák orrába először karikát kell tenni.
  3. Az első pár hétben naponta ki kell kötni 2-3 órára az állatot. Addig kell ezt gyakorolni, míg megszokja, nem büntetésként éli meg a helyzetet.
  4. Ha a nyugodt állás már megy, meg kell tanítani kikötött állapotban járni az állatunkat: traktor után kell kötni, és egész lassan járatni. Ezt a szakaszt is több héten át gyakoroljuk…
  5. Ha már nem akarja leszakítani magát a traktorról az állat, és szépen megáll, elindul mikor úgy akarjuk, válthatunk “kézi vezérlésre” azaz a karikába kötött kötelet az egyik kezünkbe vesszük, míg másik kezünkkel megfogjuk a kötőféket az arc mellett és elkezdjük a vezetgetést. A lényeg: egyszer sem törhet ki az állat a fogásból, nem szaladhat el, nem ránthat magával, mert ha ezt megteszi, mindig meg fogja tenni.
  6. Ha az ötös pontot sokáig gyakoroltuk, és a vasárnapi misén a körmenet is sikerül a bikánkkal, mehetünk a vásárra kiállítani 🙂

Persze a szakmai beszélgetések és a vendégeskedés mellett nem volt időnk más kiállítókat megnézni, így a következő napot szántuk erre a feladatra.

Szálláshelyet Algyőn kaptunk a Levendula hotelben. Hihetetlen jól esett a tiszta, szép hotelben pihizés a téli robot és a vásári forgatag után. Elkényeztetve éreztük magunkat 🙂

Szálláshelyünk
Szálláshelyünk
Pihi :)
Pihi 🙂

A svédasztalos reggeli is jó indítás volt a következő vásári napra.

Reggelizünk - indul a következő vásári nap
Reggelizünk – indul a következő vásári nap

Pénteken a kiállítás többi részét jártuk be. Megnéztük a gépkereskedők utcáját, ahol sok olyan kereskedővel találkoztunk, akik segítettek elkészíteni a pár napja beadott ÁTK pályázatot. Itt is szíves vendéglátásban volt részünk – külön élmény volt a Valkon (Krone, Valtra), a Kuhn és a Fliegl standja. Sok eszközt ott tapinthattunk meg először élőben azok közül, amik a pályázatunkba kerültek.

A nap végére sok élménnyel gyarapodtunk: gyönyörű lovakat (a vásáron átvágtató elszabadult sárló kancát és vele vágtató csődört is), komolyan felkészült gép és építőipari standokat, szinvonalas baromfi kiállításokat is láthattunk.

Mindezt gyönyörű természetes környezetben, családias hangulatban és legfőképp szakmai érdeklődők között találtuk.

Póz a győztesek boksza előtt.
Póz a győztesek boksza előtt.

A végső konklúzió az lett: jövőre ugyanitt, de akkor már saját állatainkat is hozzuk! Kiállítóként szeretnénk újra itt lenni, mert ezt a vásárt nem lehet jobban megsüvegelni, mint azzal, hogy résztvevői leszünk.

Ha tudtok, jövőre gyertek el Ti is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..