Egyéb

Nagy utazás 3. nap – Limoges, Lanaud

Másnap reggel korán keltünk. Fél nyolcra volt megbeszélve a reggeli, ami után a csoport indult Lanaud-ba. Így hatkor már az utcán voltunk. Nem akartuk kihagyni Limoges városát. Különben is imádok kora reggel kelni és az ébredő városokban barangolni. Látni ahogy kinyitnak a boltok, ahogy a piacon a kofák feltöltik a standokat, ahogy életre kel a város…

Na Franciaországban ez nem így megy. De akkor még nem tudtuk…

Még sötét volt, mikor elindultunk a szállótól és megcéloztuk a térkép szerinti óvárost. Nem gondoltuk, hogy időutazásban lesz részünk. Középkori városkába jutottunk, ahol a házak homlokzatán jól látszik azok faszerkezete – díszítő mintát adva minden épületnek.

Szűk, sötét, mégis barátságos sikátorok
Középkori udvar

Ahogy haladtunk egyre beljebb az óvárosba, úgy tűnt el minden modern időkre utaló épület. Végül a kőkorszak egy itt maradt tanúját is megtaláltuk, egy menhir formájában.

Egy „darabka” menhir a kőkorszakból – tudjátok, amit Obelix cipelt mindig magával 🙂

Elvarázsolt világ volt.

Középkori kápolna

Próbáltuk megkeresni a helyi piacot – már biztos kinyitott!

A piac főbejárata

Végül megtaláltuk. De a piac még zárva volt. Reggel hét óra. Mikor nyit akkor? Találtunk egy táblát: 8-kor nyit a piac. Mondjuk hétkor bizony egy lélek nincs az utcán… Mivel már nem volt több időnk, a szálloda felé vettük az utunkat. A modern városrészbe érve már voltak jelei a reggelnek: gyerekseregek vonultak az utcán és várakoztak a buszmegállókban. Iskolába indultak. De felnőtt egy sem, csak a buszsofőrök. Így tudtuk meg, hogy Franciaországban későn kelnek az emberek, csak a gyerekeket küldik korán iskolába…

Reggeli után kis zongoraleckét kaptunk ügyvezetőnktől, Szűcs Marcitól, így feltöltődve indultunk az előállt a buszra.


(Na kinek, kinek van ilyen ügyvezetője? Hát a limosoknak 🙂 )

Minden cuccunk bepakolva, irány Lanaud! Végre az első találkozás jövetelünk tárgyával, a limousin marhával. Mikor megláttuk a limousin „család” szoborcsoportját, tudtuk, hogy igen jó helyre érkeztünk 🙂

Lanaud végjegye a limousin „család” szobra

Lanaud a limousin fajta francia fellegvára: központi sajátteljesítmény vizsgálati állomás, a nemzeti tenyésztő egyesület és kereskedelmi központ irodái, élőállat aukciós aréna, limousin múzeum, limousin ajándékbolt, és limousin húsételeket kínáló étterem található itt egy helyen.

Itt fogadott minket Olivier Rambert az Interlim kereskedelmi képviselője, akivel tavasszal Hódmezővásárhelyen már jó barátságba kerültünk. Ő vezette végig a csoportunkat Lanaud-ban.

Olivier Rambert – Voici le taureau limousine 🙂 /Íme a limousin bika/

Elsőként az aukciós arénába tereltek minket, ahol egy prezentációt hallgattunk végig Lanaud-ról.

Olivier az arénában

Megtudtuk, hogy az itt található KSTV állomásra évente 700 bika kerül be a 7000 törzskönyvezett bikából. A bikák 8-9 hónapos korban kerülnek az állomásra és a szigorú küllemi bírálaton kívül szelídségi teszten kell átesniük: egy boxba zárják a bikát, majd egy gondozó a boxba mászik és egy bottal megpróbálja megsimogatni a hátát. Amennyiben a bika ezt jó tűri, maradhat. Ha kidobja a gondozót a boxból, mennie kell…

Küllemi bírálati szempontok – még a szutyak szélesség is egy fontos szempont, hiszen a legelőképességet meghatározhatja!

A tenyészbika jelöltek ezzel egyidőben szigorú állategészségügyi vizsgálaton mennek keresztül, majd megkezdik a három hetes felkészülést a teljesítményvizsgálatra. Az indítást követően 5 hónapos hízlalási időszak következik, melynél az 1 300 g/nap gyarapodást kell teljesíteniük a jelölteknek. A zárást követően a „Scoring” szakaszban a bikákat felkészítik az aukcióra, azaz a plusz hízlaláson kívül genomvizsgálaton is átesnek. Ekkor készül el a bikák fotója és adatlapja is, ami a licit-katalógusba kerül.

Tenyészbikák STV folyamata

A végzett bikákat három csoportba sorolják:

  • RJ – a végzettek 50%-a, akiket pedigrés állományra ajánlanak. A felső 5%-át alkotják a fiatal francia bikáknak.
  • Espoir (Reménység) – a végzettek 40%-a, akiket pedigrés vagy áruelőállító limousin tenyészeteknek ajánlanak. A felső 15%-át alkotják a fiatal francia bikáknak.
  • és akik nem mehetnek pedigrés állományra. Őket áruelőállító vagy keresztező szaporításra ajánlanak.
A végzett bikák besorolása

A végzett bikák aukcióra kerülnek, ahol a kategóriájuk szerinti kikiáltási árról indul a licitjük. A top RJ kaegória kikiáltási ára 2 800 Euro/egyed. Az átlag licitár 4-5 000 Euro.

Az előadást követően már égtünk a vágytól, hogy megnézhessük a kisbikákat. Nem is csigáztak minket tovább, az istállókhoz vezették a csoportot.

Olivier előadást tart az istállóknál a takarmányozásról, tartástechnológiáról.

Gyönyörű, egységes bikaállomány várt minket az egyszerű, fából készült, nyitott istállóban.

Jó volt látni, hogy az az elgondolás, ami a saját kútfejünkből pattant ki az istállókkal kapcsolatban, mennyire visszaköszön itt a limousin hazájában is.

Nyitott fa szerkezetű, egyszerű STV állomás

A takarmányozásról szóló tájékoztató elég szűkszavú volt. Azt megtudtuk, hogy milyen a fehérje aránya az abrakban, de arra a kérdésre, hogy milyen fehérjehordozókat használnak ennek elérésére, kitérő válaszokat kaptunk.

Nem tudtam leakadni az épületek egyszerűségéről és célszerűségéről, így körbefotóztam amit találtam…

STV istálló külső szerkezete
Szénapajta fából készült nagy fesztávú tetőzete. A szalufák is fából vannak, a héjalás valamilyen üvegszálas vagy műanyag hullámlemez.
A szénapajta tartószerkezete és oldalburkolása

Mikor már jól kinézegettük magunkat, meghívást kaptunk egy ebédre: limousin steak-re 🙂 A nagy befogadóképességű étteremben szépen megterített asztalokkal vártak minket.

A limousin steak-hez bordoux-i vörösbor dukált!

A steak szárazon érlelt húból készült, vékony sült kéreggel, ami az én tesztésemet nagyon elnyerte – sokakéval ellentétben- így be is gyűjtöttem néhány kollega érintetlen hússzeletét 🙂 A hihetetlen finom, omlós hús nagy kulináris élmény volt.

„Véresre” sütött steak, amiből nem szivárog semmi a száraz érlelésnek köszönhetően.

Persze az étteremben minden apróság arra emlékeztetett, hol is vagyunk…

Lanaud végjegye sótrató alakban 🙂
Limo tehenegelés 🙂

Végül a limo-shopban kötöttünk ki, ahonnan vásárlás után indultunk tovább farmlátogatásra, így elbúcsúztunk Lanaud-tól.

Csoportkép Lanaudban

De a farmlátogatás már egy következő történet lesz…

Folytatása következik!

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .